164. – Hát ez meg…

01. 16., 02:02 • érzések, fuckno • 2 komment

…micsoda?

Muszáj leírnom, megőrülök. Teljesen szét vagyok esve. Nem tudok semmire normálisan odafigyelni, ha ott van. Kiesnek a dolgok a kezemből. Zavarva jövök. Szeretnék a közelében lenni állandóan, de ugyanakkor elszaladni is. Néha csak szeretném nézni. A kezeit. A vállait. A hátát. Az arckifejezésit, ahogy beszél.

SZERETNÉM MEGSZAGOLNI A NYAKÁT. (Creepy vagyok, asszem ez nyilvánvaló.)

Miért kellett ez? Waaah. Olyan, mintha csak most láttam volna meg először. Szeretek csak úgy odapillantani az ajtófélvára, a belekarcolt “KITTI”-re.

Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem. Nem.

…

Sok-sok nem.

Utálom.

175. – waaaaaaah!

01. 05., 11:14 • madrid, visszaszámolás • 0 komment

A kép egyébként a brand new fényképezőmmel, Oliverrel készült. Azért neveztem el Olivernek, mert ránéztem és ez volt az első gondolatom: olyan kis elegáns vagy!