I just wanna make the world dance!

06. 02., 23:36 • egyetem, fittség, helyzetjelentés, zumba • 6 komment

Pozitív gondolkodás, ez kell nekem. :)

Voltam Roskilde-ben, az egyetemen, hogy megkérdezzem az elutasítás okát és hogy mit lehet tenni. Nagyon aranyosak voltak, főleg a recepciós az International Studies office-nál, egy afrikai nő volt és mondta, hogy teljesen megéri, hogy ott vagyok, ő is tudni akarna mindent. Utálom egyébként, hogy ha ilyen ügyet kell angolul intéznem teljesen ideges leszek és mekegni makogni kezdek. Szerencsére csak pár percig tartott a sokkom és utána minden ment rendesen. Az ok pedig olyan egyszerű, hogy a németem – ami kezdő nyelvnek lett megadva – nincs B szinten. Ehhez több mint 300 óra kell, nekem pedig kb. 190 van meg, mivel két évig tanultam csak. Szívás. De teljesen más már így, hogy tudom, hogy csak ez volt a baj. Arról is beszéltünk ott, hogy mit kellene csinálnom. Azt ajánlották, hogy ne a németre menjek, hanem tanuljak meg dánul és tegyek le egy vizsgát, mert akkor nagyobb esélyeim vannak.

Szóval ez a helyzet. De mivel július 1-ig pár helyre még be lehet adni a jelentkezési lapot, megpróbálok egy helyet még Koppenhágában, Multimédia design és Kommunikáció szakon. Nagyon remélem, hogy az sikerül.

Járunk Zsuzsival zumbázni. :B Egy héten kétszer megyünk, másfél órás. Imádom! :D Először kicsit kellemetlenül éreztem magam, de nem kell, a lényeg, hogy rázni kell és ennyi. A zenék is tetszenek, az oktatók is aranyosak, a csapat se rossz, szóval yay. Nagyon hamar eltelik az idő, amikor ott vagyunk, észre sem vesszük és már vége van. Ma pedig elmentem futni. :B Délután lesétáltunk a tengerpartra (Alex nagyon élvezte, Lívió pedig belement a jéghideg vízbe) és útközben kedvet kaptam a futáshoz, nem tudom mi lelt. Aztán este 10 után (itt még akkor nincs sötét) elindultam, elmentem ugyanoda. Leültem a stégre és néztem a vizet, tetszett. A paranoiám persze előjött, a mai kedvenc az volt, hogy attól féltem, hogy valaki hátulról jön és belelök a tengerbe. Hát igen. Nem tudom pontosan hány km-t tettem meg, a Google Maps szerint 3-3 volt (oda és vissza). A régi tesitanárom büszke lenne rám. A törött bokám viszont rohadtul fáj, alig tudok ráállni. Segáz, majd megszokja.

Lassan megyek aludni, de ezt a számot, ha nem ismernétek hallgassátok meg. Zumbán szoktunk rá táncolni.